Büntető eljárásjog

Letartóztatást a bíróság az ügyészség indítványára, a vádemelés előtt az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónap időtartamra rendelhet el.

A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát. E körben a magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt a meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

A távoltartást kizárólag bíróság, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhet el, ha a letartóztatás elrendelése nem szükséges, de tartani lehet a sértett tanú befolyásolásától, megfélemlítésétől, illetve attól, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghez vinné, vagy újabbat követne el a sértett sérelmére.

A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el, meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve meghatározott időközönként és módon a rendőrségen jelentkezzen.

A rendőrség már közel 7 éve alkalmazza. A bíróság a rendőrség közreműködésével méri fel az adott terület technikai adottságait, melynek során azt kell megállapítani, hogy az alkalmazáshoz szüksége objektív feltételek fennállnak-e annak érdekében, hogy a hatóság követni tudja a bűnügyi felügyelet alatt álló személy aktuális tartózkodási helyét. A nyomkövetővel vagy ingatlanban való mozgás határait, de akár egy település koordinátáit is be lehet állítani, ezen felül napirend és időkorlát is fel vezethető a rendszerbe, ha a terhelt erre a bíróságtól engedélyt kap. Így akár közlekedhet két vagy több pont között, munkába járhat és a hatóságoknál is megjelenhet.

A bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, és a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére enyhébb kényszerintézkedést rendeljen el, vagy enyhébb magatartási szabályokat írjon elő.

Arra az élethelyzetre, amíg nincs lehetőség a büntetőjogi értelemben vett távoltartás alkalmazására, a jogalkotó megoldásként az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás alkalmazásával biztosít védelmet a bántalmazott számára. E jogintézmények a bántalmazó jogait korlátozza.

Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Ezek az intézkedések átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint a gyermekével való kapcsolattartási jogát.

A rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást hozzátartozók közötti erőszakról érkezett bejelentés esetén, a helyszíni intézkedés során szerzett tapasztalataik, továbbá a szomszéd, iskola, orvos vagy éppen a védőnő által tett bejelentés alapján rendelhet el.

Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelés során vizsgálni kell az eset összes körülményét, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényeket, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínét, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jeleket, a bántalmazó és a bántalmazott magatartását és egymáshoz való viszonyát. Amennyiben a fenti körülményekből megalapozottan lehet következtetni arra, hogy hozzátartozók közötti erőszak követtek el a rendőrség elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást.